Valószínûleg sokunkat elkapott már az az érzés az Interneten való barangolás közben egy-egy szemet gyönyörködtetõ oldal láttán, hogy valami hasonlóan szépet alkossunk. A HTML már rengeteg lehetõséget tartalmaz önmagában is. De hogyan csinálhatjuk azokat a trükköket, hogy egy szöveget görgetünk a böngészõnk ablakának állapotsorában, vagy ha az egerünk mutatóját egy kép fölé visszük, akkor valami más kép jelenjen meg? Hogyan figyelmeztethetjük az oldalunkat nézegetõ felhasználót, hogy rosszul töltötte ki az ûrlapunkat? Csinálhatunk-e olyan oldalt, amely minden nap más szöveggel üdvözli az odalátogatót, megmondja az aktuális idõt és dátumot, felköszönti azokat, akik éppen névnapjukat ünneplik? Igen, készíthetünk ilyen oldalakat is, de ez már túlnyúlik a HTML nyújtotta lehetõségeken. Megoldás viszont létezik, és JavaScript-nek hívják!

A JavaScript-et a Netscape fejlesztette ki. Ez egy parancsnyelv, amellyel létrehozhatunk interaktív HTML oldalakat. Két változata létezik. A szerver oldali lehetõvé teszi, hogy olyan alkalmazásokat készítsünk, amik hasonlóak a CGI-hez (Common Gateway Interface). Mi a másik változattal foglalkozunk, a kliens oldalival, azaz a JavaScript utasításokat beágyazzuk a HTML oldalba. Ha a böngészõ egy ilyen oldalt kíván megjeleníteni, akkor az egész oldal letöltõdik a hálózaton keresztül, beleértve a JavaScript utasításokat is. A böngészõ megjeleníti az oldalt a HTML utasítások alapján, ill. futtatja a JavaScript-et.

A cikk HTML-ben íródott, így megfelelõ böngészõvel nézve az olvasó azonnal kipróbálhatja a példákat. Ha már a böngészõrõl esett szó, én személy szerint a Netscape Navigator legfrissebb változatát ajánlanám, ez ugyanis szabadon letölthetõ az Internetrõl, másrészt a JavaScript-et a Netscape fejlesztette ki, így az õ böngészõik futtatják legmegbízhatóbban a JavaScript példákat. Az Internet Explorer is megfelelõ lehet, bár halkan megjegyezném, hogy az IE a Navigator-t mindig egy lépéssel lemaradva vagy új utakat járva követte, így az is elképzelhetõ, hogy ami Navigator-on hibátlanul fut, az IE-en nem.

Az egész cikk több fejezetbõl épül fel, igényli, hogy az olvasó járatos legyen a HTML-ben, és jelentõsen megkönnyíti a tanulást, ha már megismerte valamely programozási nyelv (C++, Java) alapjait. Nem volt célom JavaScript referenciakönyvet írni, hanem inkább be szeretném mutatni, rögtön kipróbálható példákon keresztül, hogy mire is jó ez a nyelv. Ezeket az olvasó beépítheti saját HTML oldalaiba, és persze át is alakíthatja õket saját céljainak megfelelõen.

Juray Tamás

<< Vissza a tartalomhoz

Tovább az elsõ fejezethez >>

Copyright Weblabor
© 1999-2000 All Rights Reserved